Szarvas települése Békés megyében, Békéscsabától majdhogynem 47 kilométerre található. A Hármas-Körös egyik holtágánál fekszik, ami a városnak a turisztikai vonzerejét adja elsősorban.
A szép Szarvast már a honfoglalás előtti időkben is lakták erre a talált avar kori leletek utalnak. Később a korai középkorban nem sok említést tesznek róla mivel nem volt jelentősebb vára csak a török megszállás idején, de azt is lerombolták a későbbi időkben. Majd a várost a lakosok elhagyták és majd kétszáz évre lakatlanná vált. Az 1720-as években egy gróf Harruckern János György kapta meg ezt a területet ahová jobbágyokat és dolgozókat telepített, hogy akkor még falu méretű települést életre keltse. Így is történt, a város a 18. századra kivirágzott iskolákat és kastélyokat építettek az ott lakók és a mezőgazdaság is kezdett felvirágozni. A következő évszázadokban a város elveszette rangját és csak 1966-ban kapta vissza. Az első világháborúban feltételezések szerint majdhogynem 1000 szarvasi polgár is részt vett. A második világháborút károk nélkül átvészelte, majd az után következő rendszert is fejlődési időszak követte. Mára egy gyönyörű és impozáns épületekkel rendelkező kisvároska. Elsősorban az oktatásra épít mivel egy jelentős egyetem is található itt. Turisztikai szempontból a környező tájvédelmi egységek miatt vonzza az ide látogatókat. Található itt egy ritka látványt nyújtó arborétum a Szarvasi Arborétum. Három szép kastéllyal is rendelkezik a Bolza-kastély, Csáky-kastély, és a Mitrovszky-kastély. De található még itt egy gyógyfürdő is azoknak, akik ezt a fajta pihenési formát szeretik. A közlekedés szempontjából a 44-es főút és a 443-as főúton tudjuk megközelíteni a várost.