SZÉP Kártya Munkaadóknak

VN:F [1.9.21_1169]
Rating: 5.0/5 (2 votes cast)

Munkaadóknak a SZÉP Kártyáról

2012-től bővül azon béren kívüli juttatások rendszere, amelyek a munkavállalóknak adhatók: a SZÉP Kártyával. Ez nemcsak azért jó lehetőség, mert új típusú, hanem mert rendkívül kedvezményes adózású cafeteriáról is van szó. Minden munkáltatónak lehetősége van összesen évi 450 ezer forintot a munkavállalók SZÉP Kártyához tartozó számlájára utalni, és emellett a közteher mindössze 30,94 százalékos, ami természetesen a SZÉP Kártya mindhárom alszámlájára vonatkozik.

A három alszámlára előre meghatározott felosztásban utalható a béren kívüli juttatás, a szálláshely alszámlára 225 ezer forint, a meleg étkeztetés alszámlára összesen 150 ezer forint, valamint a rekreációs alszámlára pedig összesen 75 ezer forint utalható át kedvezményes módon, illetve az összes további kifizetést is csak 51,17 százalékos adó terheli.

Hogyha munkáltatóként szeretnénk kihasználni a rendelkezésre álló lehetőségeket, akkor havonta mintegy 30 ezer forintot megtakaríthatunk a bérköltségen munkavállalóként.

Költségmentes cafeteria

A SZÉP Kártyáról szóló, előre meghatározott rendelet kimondja, hogy a kártyát kibocsájtók semmiféle díjat nem kérhetnek a munkáltatóktól, sem jutalékot, sem pedig egyéb költséget, díjat. A munkáltató számára nincsen sem szolgáltatási, sem pedig adminisztrációs díj sem, de még szállítási költséget és természetesen pótdíjat sem kifizetnie a munkáltatónak. A munkáltatónak mindössze annyi a dolga, hogy munkavállalói számára megigényli teljesen ingyen a Széchenyi Pihenőkártyát, majd a munkavállalóknak szánt összeget kell átutalnia a kibocsájtó intézménynek, ezt követően a teljes összeget, amit a munkáltató átutalt, a munkavállaló meg is kapja.

A SZÉP Kártya azért is nagyon jó befektetés a munkaadó számára, mert a kártya által csökkenek az adminisztrációs terhek is. Ez azért van így, mert csak egyetlen szerződés aláírására van szükség a kiválasztott kártyakibocsájtóval, majd arra, hogy a juttatás teljes összegét átutaljuk. Amennyiben a munkáltató nem szeretné maga szétosztani a SZÉP Kártyákat, az sem probléma, hiszen a kártyakibocsájtó külön kérésre, díjmentesen kipostázza a munkavállalók lakcímére a SZÉP Kártyákat.

Azzal sem kell a munkáltatónak foglalkoznia, hogy szétossza a juttatást munkavállalók alszámláján, hogy melyikre mekkora összeget szán, hiszen elegendő elvégeznie egyetlen utalást, és a munkavállalói számlákon a munkáltató megbízása alapján a szolgáltató szétosztja a megfelelő összegeket. Szintén pozitívum a munkaadó számára, hogy nem kell minden egyes hónapban, vagy bizonyos időközönként azzal foglalkozni, hogy megrendelje az utalványokat, majd azt átvegye, átszámolja, tárolja, átadja, és még sorolhatnánk.

A SZÉP Kártyára nem csak a cafeteria

Munkaadóknak a SZÉP Kártyáról

2012-től bővül azon béren kívüli juttatások rendszere, amelyek a munkavállalóknak adhatók: a SZÉP Kártyával. Ez nemcsak azért jó lehetőség, mert új típusú, hanem mert rendkívül kedvezményes adózású cafeteriáról is van szó. Minden munkáltatónak lehetősége van összesen évi 450 ezer forintot a munkavállalók SZÉP Kártyához tartozó számlájára utalni, és emellett a közteher mindössze 30,94 százalékos, ami természetesen a SZÉP Kártya mindhárom alszámlájára vonatkozik.

A három alszámlára előre meghatározott felosztásban utalható a béren kívüli juttatás, a szálláshely alszámlára 225 ezer forint, a meleg étkeztetés alszámlára összesen 150 ezer forint, valamint a rekreációs alszámlára pedig összesen 75 ezer forint utalható át kedvezményes módon, illetve az összes további kifizetést is csak 51,17 százalékos adó terheli.

Hogyha munkáltatóként szeretnénk kihasználni a rendelkezésre álló lehetőségeket, akkor havonta mintegy 30 ezer forintot megtakaríthatunk a bérköltségen munkavállalóként.

Költségmentes cafeteria

A SZÉP Kártyáról szóló, előre meghatározott rendelet kimondja, hogy a kártyát kibocsájtók semmiféle díjat nem kérhetnek a munkáltatóktól, sem jutalékot, sem pedig egyéb költséget, díjat. A munkáltató számára nincsen sem szolgáltatási, sem pedig adminisztrációs díj sem, de még szállítási költséget és természetesen pótdíjat sem kifizetnie a munkáltatónak. A munkáltatónak mindössze annyi a dolga, hogy munkavállalói számára megigényli teljesen ingyen a Széchenyi Pihenőkártyát, majd a munkavállalóknak szánt összeget kell átutalnia a kibocsájtó intézménynek, ezt követően a teljes összeget, amit a munkáltató átutalt, a munkavállaló meg is kapja.

A SZÉP Kártya azért is nagyon jó befektetés a munkaadó számára, mert a kártya által csökkenek az adminisztrációs terhek is. Ez azért van így, mert csak egyetlen szerződés aláírására van szükség a kiválasztott kártyakibocsájtóval, majd arra, hogy a juttatás teljes összegét átutaljuk. Amennyiben a munkáltató nem szeretné maga szétosztani a SZÉP Kártyákat, az sem probléma, hiszen a kártyakibocsájtó külön kérésre, díjmentesen kipostázza a munkavállalók lakcímére a SZÉP Kártyákat.

Azzal sem kell a munkáltatónak foglalkoznia, hogy szétossza a juttatást munkavállalók alszámláján, hogy melyikre mekkora összeget szán, hiszen elegendő elvégeznie egyetlen utalást, és a munkavállalói számlákon a munkáltató megbízása alapján a szolgáltató szétosztja a megfelelő összegeket. Szintén pozitívum a munkaadó számára, hogy nem kell minden egyes hónapban, vagy bizonyos időközönként azzal foglalkozni, hogy megrendelje az utalványokat, majd azt átvegye, átszámolja, tárolja, átadja, és még sorolhatnánk.

A SZÉP Kártyára nem csak a cafeteria juttatásokat lehet utalni, és ezzel együtt az sem alapfeltétel, hogy az adókedvezmény miatt minden egyes munkavállalóra ugyanazok a feltételek vonatkozzanak, hiszen arra is lehetőség van, hogy a munkavállalók között differenciált juttatásokat hajtsunk végre. A Széchenyi Pihenőkártyára akár a bónuszokat és a jutalmakat is ki lehet fizetni, és ezáltal a munkavállalóknak még többet lehet adni. Az idén, 2012-ben előírt béremelés teljesíthetjük akár a SZÉP Kártya segítségével is, hiszen az erre vonatkozó előírásoknak megfelelhetünk a cafeteria juttatás emelésével is akár.

SZÉP Kártya GYIK munkaadóknak

Mi a SZÉP Kártya?

A Széchenyi Pihenőkártya nem más, mint egy olyan elektronikus cafeteria utalvány, amelyet leginkább a bankkártyákhoz hasonlíthatunk. A SZÉP Kártya segítségével fizethetünk Magyarországon belüli üdülésért, pihenésért, meleg étkezésért, de igénybe vehetjük a kártyát akkor is, hogyha sportszolgáltatásokat szeretnénk igénybe venni, vagy éppen múzeum-, vagy színházjegyeket szeretnék vásárolni.

Mennyiben kerül a SZÉP Kártya?

A SZÉP Kártya ingyenesen igényelhető, és teljesen ingyen vehető át, így a Széchenyi Pihenőkártya sem a munkavállalónak, sem pedig a munkáltatónak nem kerül pénzbe. A munkáltatónak a SZÉP Kártyás rendszer bevezetésért sem kell fizetniük, és az alkalmazottak is teljesen ingyenesen juthatnak hozzá a SZÉP Kártyájukhoz, amely öt évig lesz érvényes számukra. Hogyha egy SZÉP Kártya lejár, akkor annak a megújítása is teljesen ingyenesen igényelhető, így ez sem kerül pénzbe. Azonban a SZÉP Kártya birtokosának a közeli hozzátartozójának, családtagjának is igényelhető a saját nevére egy társkártya, amelynek az előállításának a díja általában 1500 forint plusz áfa, azonban egyik pénzintézetnél sem kerülhet többe 1905 forintnál, és legfeljebb ennyibe kerülhet az elveszett kártya, vagy az ellopott kártya pótlása is.

Az előbb meghatározott díj azonban csak a kiszabható díj maximális értéke, így az egyes szolgáltatók kérhetnek kevesebb díjat is, vagy esetleg ingyen is szolgáltathatnak ilyen kártyát a munkavállalók számára. Azonban ezeken kívül semmilyen más díj felszámolására nincs lehetőség. Az elfogadóhelyek a SZÉP Kártyával rendezett fizetések után adnak jutalékot a kibocsájtóknak, azonban ez az összeg nem lehet nagyobb, mint a tranzakció teljes összegének 1,5 százaléka. Azonban néhány szolgáltatónál akár kisebb jutalékot is el lehet érni, például akkor, hogyha webes forgalomról van szó.

Milyen adókat, vagy járulékot kell fizetni a SZÉP Kártya után?

Az idei évi, azaz a 2012-es jogszabályok kimondják, hogy a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást csak a SZÉP Kártyára fizetett összegek 1,19-szerese után vagyunk kötelesek megfizetni. Azonban akkor, hogyha a munkavállaló számára juttatott összeg nem éri el az előre meghatározott kedvezményes mértéket, vagyis azt, hogy a szálláshely alszámlán 225, az étkezési alszámlán 150, és a rekreációs alszámlán 75 ezer forint legyen, akkor a 16 százaléknyi személyi jövedelemadó mellett szükséges még 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást is fizetni. Azonban hogyha az előre meghatározott, kedvezményes összegnél nagyobb, akkor pedig 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a személyi jövedelemadó mellett a megnövekedett adóalap után. Vagyis, hogy egyszerűsítsük a számolást, a kedvezményes mértéken belül maradva 30,94 százalékos, a határösszeg túllépését követően pedig 51,17 százalékos terhet kell fizetni.

Kinek, mikor és hova kell fizetni az adót?

A kifizetőhelynek áll kötelezettségében az adó befizetése, valamint annak bevallása is, vagyis ez a munkáltató. Az adót, a folyósítást követően egy éven belül áll rendelkezésre bevallani, és befizetni, vagyis hogyha adott év januárban utalták át az összeget, akkor a következő év februárig kell ezt teljesíteni. A SZÉP Kártyára érkező juttatás 19,04 százalékát a NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlára, valamint 11,9 százalékát , vagy éppen hogyha túllépték az előre meghatározott kedvezményes összeget, akkor pedig 32,13 százalékát a NAV Egészségügyi hozzájárulás magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlára kell befizetni.

Van valamilyen különbség az egyes szolgáltatók által kibocsájtott SZÉP Kártyák között?

A személyi jövedelemadó törvény, és az erre vonatkozó kormányrendelet alapján minden egyes SZÉP Kártya ugyanazon az elven működik. A különbségek csupán az egyes kibocsájtók által nyújtott szolgáltatásban lehet. Csak hogy egy példát említsünk, eltérhet például annak a díja az egyes kibocsájtóknál, hogy mennyiért lehet társkártyát, vagy esetleg pótkártyát igényelni. Szintén lehet abban is eltérés, hogy a munkavállaló tud e önállóan társkártyát igényelni, vagy csak a munkáltatón keresztül. Abban is lehet eltérés, hogy a szolgáltató maga postázza ki a kártyákat, vagy éppen a munkáltatón keresztül történik a kézhezvétel. Abban is különböznek egymástól a kibocsájtók, hogy valamelyik küld értesítést az egyenlegről, míg mások nem, hanem csak az adott internetes honlapon lehet erről érdeklődni. Esetleg abban is lehet eltérés az egyes kibocsájtóknál, hogy mennyi nap alatt jelenik meg a munkáltató által intézett utalás a munkavállaló számára a SZÉP Kártyához tartozó számlán. Valamint abban is eltérés lehet, hogy az egyes kártyakibocsájtók SZÉP Kártyáit hol fogadják el, és melyiket fogadják el a legtöbb helyen.

Hol lehet kártyát igényelni?

A SZÉP Kártyát csakis a munkáltató tudja igényelni a munkavállaló számára, azoknál a kibocsájtó intézeteknél, akik a kormányrendelet alapján megfelelnek azoknak a feltételeknek, amelyek a kibocsájtást lehetővé teszik. Most MKB-nál, OTP-nél és K&H-nál lehet igényelni Széchenyi Pihenőkártyát. SZÉP Kártyát a munkáltatók az internetes oldalon, amelyet külön erre a célra hoztak létre, valamint a bankfiókokban igényelhetnek. A különbség jelenleg abban a tekintetben található meg az egyes kártyakibocsájtók között, hogy az elveszett, ellopott kártyák igénylését, pótlását, illetve a társkártya igénylését hogyan teszik lehetővé, a saját munkáltató által, vagy a munkavállaló is igényelhet.

Hol fizethetünk SZÉP Kártyával?

Azt, hogy pontosan mely kibocsájtó által kiadott SZÉP Kártyával hol fizethetünk, milyen elfogadóhelyeken, azt az egyes kibocsájtók internetes oldalán találhatjuk meg pontosan, azonban van egy általános lista, amely szerint elfogadóhelyek a következők lehetnek: belföldi szálláshely, vagy utazási iroda, menza vagy étterem, meleg étel esetén büfé, szintén lehet színház, múzeum, vidámpark vagy állatkert is, valamint hajózási társaság, edzőközpont és fitneszterem, de lehet akár lovarda, sípálya, bármilyen fürdő, szauna, szolárium, és fogyasztó-, valamint karcsúsító szalon is.

Ellenőrzi valaki, hogy szabályosan van e használva a SZÉP Kártya?

A megfelelő kormányrendelet alapján a „rendeletben foglalt előírások megtartásának hatósági ellenőrzése a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal hatáskörébe tartozik.”Ezen felül azonban minden egyes elfogadóhelynek kell nyilatkozatot tennie még a csatlakozásakor arról, hogy jogosult a SZÉP Kártya elfogadására, vagyis az ennek megfelelően megfogalmazott rendelet szerint rendelkezik olyan tevékenységgel, amely szükséges ahhoz, hogy a SZÉP Kártyát elfogadja a hatályos rendelet szerint. Ezt egyébként minden egyes kártyakibocsájtó ellenőrizheti a cégjegyzék alapján, és azt, hogy a kártyát valóban rendeltetésszerűen használják, vagyis a megfelelő szolgáltatásokért fizetnek érte, azt pedig a NAV, a Nemzetközi Adó-, és Vámhivatal ellenőrizheti az elfogadóhelyeknél.

Mikor kell megrendelni a SZÉP Kártyát ahhoz, hogy a munkavállaló már a következő havi fizetésekor megkapja azt, vagyis mennyi az átfutási idő?

Az átfutási idő minden esetben a kibocsájtótól függ, vagyis az egyes kibocsájtónkén ez eltérhet, azonban általánosságban elmondhatjuk, hogy 3-4 héttel előtte érdemes elkezdeni az igénylési folyamatot. Ehhez szükség lesz a munkavállalók adat-felhasználási nyilatkozataikra, valamint le is kell gyártani a kártyákat, és még az is szükséges, hogy 2-3 munkanappal előbb megérkezzenek az átutalások.

A munkavállaló honnan tudja, hogy a munkaadó igényelt neki kártyát?

Mivel a munkavállaló nyilatkozatára szükség van ahhoz, hogy a munkáltató számára SZÉP Kártyát tudjon igényelni, ezért már kezdettől fogva tudja. A SZÉP Kártya igényléséhez szükség van a munkavállaló nevére, lakcímére és adóazonosítójára, valahol pedig a TAJ számára is. Ezen kívül az is praktikus, hogyha megadja a telefonszámát és az email címét is. Ezen kívül a munkavállalónak nyilatkoznia kell ezen adatokról, ezért nélküle nem lehet SZÉP Kártyát igényelni.

Milyen adatokat kell a SZÉP Kártya igényléséhez megadni?

Természetesen szükség van a személyi azonosító adatokra, okmányokra, a személyi igazolványra és a lakcímkártyára, valamint ezen kívül szükséges megadni az adóazonosítót is. Ezen kívül néhány kártyakibocsájtó TAJ számot is kér, és mindenképp érdemes megadni legalább egy értesítési azonosítót is, például telefonszámot, vagy például email címet.

Ki lehet társkártya igénylő?

A megfelelő szolgáltatónál a munkavállaló, vagy a munkavállaló kérésére a munkáltató igényelhet. A munkavállaló csakis akkor igényelhet társkártyát, hogyha már rendelkezik egy SZÉP Kártyával, azonban a munkavállaló már akkor is igényelhet, amikor a munkavállaló számára igényel. Vagyis, erre akkor van lehetőség, hogyha a munkavállaló már az alap SZÉP Kártya igénylésekor tudja azt, hogy valamelyik közeli hozzátartozója, családtagja számára szeretne társkártyát igényelni, akkor ezt jelezheti a munkáltatónál, és az már az első igényléskor igényelhet társkártyát is. Azonban minden esetben, a társkártya díját a munkavállalónak kell kifizetnie. A társkártya díja nem lehet több 1905 forintnál, ami 1500 forint+áfa, azonban lehet ennél kisebb ára, és egyes szolgáltatók a verseny miatt akár el is engedhetik a társkártya díját.

Kinek lehet társkártyát igényelni?

Társkártyát a munkavállaló azon közeli rokonának, családtagjának lehet igényelni, aki már elmúlt 18 éves, azaz nagykorú. Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegyzett élettárs, egyenes ágú rokon, testvér, mostoha-, és nevelt gyermek, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő.

Hány társkártyát lehet összesen igényelni?

Annak, hogy maximum hány társkártyát igényelhetünk, nincsen megadva a száma, hiszen akár minden olyan hozzátartozónak kérhetünk, aki jogilag cselekvőképes, azonban a társkártya előállítási díját minden egyes kártya után ki kell fizetni.

Kinek kell fizetni a pót-, vagy társkártya díját és hogyan?

Mind a pótkártya, mind pedig a társkártya díját a munkavállalónak kell kifizetnie. Amennyiben a munkavállaló igényelte a plusz kártyát, akkor a megfelelő összeget neki kell átutalnia a megfelelő pénzintézetnek, azonban hogyha a munkavállaló igényelte a kártyát, akkor ő utalja a banknak az összeget, és a munkavállaló fizetéséből pedig levonásra kerül az összeg.

A SZÉP Kártya terhére ki lehet fizetni a társ-, vagy pótkártyát?

Nem, erre nincs lehetőség, hiszen a kártya díjának a megfizetése nem minősül olyan kiadásnak, amelyre a kártya pénzösszegét lehet költeni.

Mindenkinek kell SZÉP Kártyát kapnia egy munkáltatónál?

Nem, hiszen a munkáltató maga alakíthatja ki azt a rendszert, ami alapján a béren kívüli juttatásokat csinálja. Ugyanakkor mindenképp sokkal praktikusabb a munkavállaló számára, hogyha minden munkavállaló számára egy univerzális cafeteria juttatásformát alkalmaz.

Egy munkáltató csak egy kibocsájtóval köthet szerződést?

Erre nincsen konkrét kikötés, vagyis akár az összes kártyakibocsájtóval köthet szerződést a munkáltató, ezt a saját döntése határozza meg, és azt is ő döntheti el, hogy kínál e efféle választási lehetőséget a munkavállalói számára. A legfőbb szabályozás azonban csupán annyi, hogy egy munkavállaló évi maximális 450 ezer forint összegű kedvezményes béren kívüli juttatást kaphat, a SZÉP Kártyára kedvezményes közteher fizetése mellett, ezt a keretet semmiképp nem lehet túllépni az alszámlák esetében sem a meghatározottól, különben hogyha az egyes alszámlákra vagy összességében a SZÉP Kártyához tartozó számlára utalt összeg nagyobb, mint a meghatározott, azután már nagyobb adót kell fizetni.

Egy munkavállalónak több SZÉP Kártyája is lehet?

Természetesen igen, ez akkor lehet, hogyha például egy személynek több munkáltatója is van, és ezek különböző kibocsájtókkal szerződtek, vagy hogyha munkahelyet váltott, és annál más kibocsájtónál van szerződés, és esetleg akkor is, hogyha a munkáltatója egyszerre több kibocsájtónál is szerződött, és a munkavállaló is több kártyát igényelt. A leglényegesebb, hogy egy munkavállaló évente maximum csak 450 ezer forintot kaphat kedvezményesen a SZÉP Kártyához tartozó számlájára, és a törvények alapján meghatározott limitet nem lehet túllépni, még az alszámlák esetében sem.

Egy munkavállaló két munkahelyről is kaphat juttatást?

Igen, hogyha a munkavállalónak több munkahelye is van, akkor egyszerre több helyről is kaphat juttatásokat.

A munkáltató honnan tudja, hogy a munkavállaló két helyről is kap a SZÉP Kártyára juttatást?

Amennyiben mindkét munkáltatónál ugyanaz a bank van leszerződve, és mindkét munkáltató ugyanarra a SZÉP Kártyára küldi az utalást, akkor a bank küld értesítést a párhuzamos utalásról. Amennyiben viszont két különböző szolgáltatóval állnak kapcsolatban a munkáltatók, akkor leginkább a munkavállalónak kell ezt közölnie.

Mikor, hogyan kaphatjuk meg a kártyát?

Általában a kártya igénylésének leadását követő két hét alatt el is készül a kártya, amelynek az átvételének a módja a szolgáltatótól függ.  Arra minden szolgáltató lehetőséget ad, hogy a munkáltató ossza ki a kártyákat a munkavállalók számára, azonban olyan szolgáltató is van, aki vállalja azt is, hogy személyesen minden egyes munkavállalónak kipostázza a kártyát, azonban olyan is van, ahol csak a bankfiókokban vehető át személyesen a SZÉP Kártya.

Meddig érvényes a SZÉP Kártya?

Minden SZÉP Kártya az elkészüléstől számítva öt évig érvényes, és a kártyára utalt összeg pedig a következő év végéig elkölthető.

Mi lesz akkor, hogyha a munkavállaló munkahelyet vált?

Amennyiben a munkahelynek azzal a szolgáltatóval van szerződése, amely a munkavállaló SZÉP Kártyája is, akkor nem történik semmi, hiszen ugyanazt a kártyát lehet továbbra is használni. Azonban hogyha nem ugyanaz a kibocsájtó, akkor új kártyára lesz szükség, amit ismét ingyenesen kaphat meg, a régi kártyán található összeget pedig a következő év végéig tudja felhasználni. Azonban az új munkáltatót mindenképp kell tájékoztatni az előző munkáltató által utalt összegről is, hiszen a SZÉP Kártya összegét éves elszámolás szinten nézik.

Hogyan értesítik a munkavállalót az egyenlegről, és hogyan akkor, hogyha nincs megadott mobilszám vagy email cím?

Az összes kártyakibocsájtó lehetőséget ad arra, hogy a munkavállaló interneten keresztül, egy erre kialakított személyes felületen ellenőrizze az egyenlegét, és azt is, hogy mire költött eddig. Azonban hogyha például egyéni elérhetőséget nem ad meg, akkor az egyenlegértesítőt is ide küldik el neki. Az interneten keresztül a személyes felületre való belépéshez általában szükség van a SZÉP Kártya számára és egy egyéni azonosítóra is, amelyet minden ügyfél egyénileg kap.

Mit kell tenni, hogyha a kártya megrongálódik, és használhatatlan lesz?

Ilyenkor minden esetben jelenteni kell azt annak a szolgáltatónak az ügyfélfogadásánál telefonon keresztül, ahonnan a kártyát igényeltük, és itt akár új kártyát is lehet igényelni. A kártya pótlása abban az esetben lesz díjtalan, hogyha az ügyfél tudja azt bizonyítani, hogy a kiszállítás közben sérült meg. Azonban hogyha ez nem így van, akkor később majd muszáj lesz a munkavállalónak kifizetnie az új kártya díját, amelynek összege maximum 1905 forint lehet.

Ki felügyeli, hogy mikor jár le a SZÉP Kártya?

Az aktuális kártya lejárata esetén a szolgáltató automatikusan legyártja az új kártyát az ügyfél számára, és el is küldi azt a munkavállalónak, vagy abban az esetben, hogyha a munkáltató azt vállalta, hogy egyénileg osztja ki a kártyákat, akkor a munkáltatónak.

Az alszámlák között van arra lehetőség, hogy átcsoportosítsuk az utalványok összegét?

Nincsen arra lehetőség, hogy az egyes alszámlákról az összeget átcsoportosítsák egy másikra.

Ki határozza meg azt, hogy a munkavállaló melyik alszámlára mekkora összeget kap?

Ezt teljes mértékben a munkáltató dönti el, azonban hogyha szeretné, akkor ebbe bevonhatja a munkavállalót. A juttatást teljes mértékben a munkáltató utalja át, vagyis ő maga határozza azt meg, hogy az egyes alszámlákra mekkora összeget utal át. Azonban ezzel együtt azért is a munkáltató felelős, hogy az egyes alszámlákra utalt összeg ne haladja meg a cafeteria szabályok előírásait erre vonatkozóan.

A SZÉP Kártya igénylésekor kell külön alszámlát nyitni?

Nem, hiszen a SZÉP Kártya igénylésével automatikusan létrejönnek az alszámlák is, amelyekre a munkáltató máris szabadon utalhat.

A munkavállalót értesítik arról, hogyha a számlájára utalás érkezik?

Hogyha a munkavállaló megadott email címet, akkor azon keresztül elektronikus számlát küldenek neki, azonban az egyenleggel kapcsolatos információkat minden egyes kártyakibocsájtó szolgáltató saját webes felületén megtalálhatóak. Itt mindig a személyes menüben kell keresgélnünk, valamint egyes szolgáltatóknál arra is lehetőség van, hogy telefonon keresztül is megnézzük az egyenleget.

A SZÉP Kártyát használhatjuk készpénzfelvételre?

Nem, hiszen a Széchenyi Pihenőkártya egy elektronikus utalvány, amely arra jogosít, hogy az általa megfogalmazott szolgáltatásokat igénybe vegyük, azonban arra nem, hogy készpénzt vegyünk fel általa.

Kártyaelfogadó munkáltatói partner is lehet?

Lehet, azonban ehhez regisztrálni kell mind munkaadóként, mind pedig elfogadóhelyként is.

Muszáj ott partnerré válni, amely intézmény kártyáját szeretné a vállalat elfogadni?

Nem, hiszen egyszerre több SZÉP Kártya kibocsájtóval is le lehet szerződni az elfogadásról is, azonban arra is lehetőségünk van, hogy csak az egyikkel kössünk szerződést a munkáltatói juttatásokról.

Szükséges hogy annál a kártyakibocsájtónál vezessünk számlát, ahonnan a kártyát szeretnénk igényelni?

Nem, hiszen nem feltétele a banki kapcsolat annak, hogy az adott kibocsájtónál SZÉP Kártyát igényelhessünk. A SZÉP Kártya számlákra utalás bármely bankfiókból lehetséges, nem szükséges hogy ugyanattól a banktól érkezzen az utalás. juttatásokat lehet utalni, és ezzel együtt az sem alapfeltétel, hogy az adókedvezmény miatt minden egyes munkavállalóra ugyanazok a feltételek vonatkozzanak, hiszen arra is lehetőség van, hogy a munkavállalók között differenciált juttatásokat hajtsunk végre. A Széchenyi Pihenőkártyára akár a bónuszokat és a jutalmakat is ki lehet fizetni, és ezáltal a munkavállalóknak még többet lehet adni. Az idén, 2012-ben előírt béremelés teljesíthetjük akár a SZÉP Kártya segítségével is, hiszen az erre vonatkozó előírásoknak megfelelhetünk a cafeteria juttatás emelésével is akár.

SZÉP Kártya GYIK munkaadóknak

Mi a SZÉP Kártya?

A Széchenyi Pihenőkártya nem más, mint egy olyan elektronikus cafeteria utalvány, amelyet leginkább a bankkártyákhoz hasonlíthatunk. A SZÉP Kártya segítségével fizethetünk Magyarországon belüli üdülésért, pihenésért, meleg étkezésért, de igénybe vehetjük a kártyát akkor is, hogyha sportszolgáltatásokat szeretnénk igénybe venni, vagy éppen múzeum-, vagy színházjegyeket szeretnék vásárolni.

Mennyiben kerül a SZÉP Kártya?

A SZÉP Kártya ingyenesen igényelhető, és teljesen ingyen vehető át, így sem a munkavállalónak, sem pedig a munkáltatónak nem kerül pénzbe. A munkáltatónak a SZÉP Kártyás rendszer bevezetésért sem kell fizetniük, és az alkalmazottak is teljesen ingyenesen juthatnak hozzá a SZÉP Kártyájukhoz, amely öt évig lesz érvényes számukra. Hogyha egy SZÉP Kártya lejár, akkor annak a megújítása is teljesen ingyenesen igényelhető, így ez sem kerül pénzbe. Azonban a SZÉP Kártya birtokosának a közeli hozzátartozójának, családtagjának is igényelhető a saját nevére egy társkártya, amelynek az előállításának a díja általában 1500 forint plusz áfa, azonban egyik pénzintézetnél sem kerülhet többe 1905 forintnál, és legfeljebb ennyibe kerülhet az elveszett kártya, vagy az ellopott kártya pótlása is. Az előbb meghatározott díj azonban csak a kiszabható díj maximális értéke, így az egyes szolgáltatók kérhetnek kevesebb díjat is, vagy esetleg ingyen is szolgáltathatnak ilyen kártyát a munkavállalók számára. Azonban ezeken kívül semmilyen más díj felszámolására nincs lehetőség. Az elfogadóhelyek a SZÉP Kártyával rendezett fizetések után adnak jutalékot a kibocsájtóknak, azonban ez az összeg nem lehet nagyobb, mint a tranzakció teljes összegének 1,5 százaléka. Azonban néhány szolgáltatónál akár kisebb jutalékot is el lehet érni, például akkor, hogyha webes forgalomról van szó.

Milyen adókat, vagy járulékot kell fizetni a SZÉP Kártya után?

Az idei évi, azaz a 2012-es jogszabályok kimondják, hogy a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást csak a SZÉP Kártyára fizetett összegek 1,19-szerese után vagyunk kötelesek megfizetni. Azonban akkor, hogyha a munkavállaló számára juttatott összeg nem éri el az előre meghatározott kedvezményes mértéket, vagyis azt, hogy a szálláshely alszámlán 225, az étkezési alszámlán 150, és a rekreációs alszámlán 75 ezer forint legyen, akkor a 16 százaléknyi személyi jövedelemadó mellett szükséges még 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást is fizetni. Azonban hogyha az előre meghatározott, kedvezményes összegnél nagyobb, akkor pedig 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a személyi jövedelemadó mellett a megnövekedett adóalap után. Vagyis, hogy egyszerűsítsük a számolást, a kedvezményes mértéken belül maradva 30,94 százalékos, a határösszeg túllépését követően pedig 51,17 százalékos terhet kell fizetni.

Kinek, mikor és hova kell fizetni az adót?

A kifizetőhelynek áll kötelezettségében az adó befizetése, valamint annak bevallása is, vagyis ez a munkáltató. Az adót, a folyósítást követően egy éven belül áll rendelkezésre bevallani, és befizetni, vagyis hogyha adott év januárban utalták át az összeget, akkor a következő év februárig kell ezt teljesíteni. A SZÉP Kártyára érkező juttatás 19,04 százalékát a NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlára, valamint 11,9 százalékát , vagy éppen hogyha túllépték az előre meghatározott kedvezményes összeget, akkor pedig 32,13 százalékát a NAV Egészségügyi hozzájárulás magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlára kell befizetni.

Van valamilyen különbség az egyes szolgáltatók által kibocsájtott SZÉP Kártyák között?

A személyi jövedelemadó törvény, és az erre vonatkozó kormányrendelet alapján minden egyes SZÉP Kártya ugyanazon az elven működik. A különbségek csupán az egyes kibocsájtók által nyújtott szolgáltatásban lehet. Csak hogy egy példát említsünk, eltérhet például annak a díja az egyes kibocsájtóknál, hogy mennyiért lehet társkártyát, vagy esetleg pótkártyát igényelni. Szintén lehet abban is eltérés, hogy a munkavállaló tud e önállóan társkártyát igényelni, vagy csak a munkáltatón keresztül. Abban is lehet eltérés, hogy a szolgáltató maga postázza ki a kártyákat, vagy éppen a munkáltatón keresztül történik a kézhezvétel. Abban is különböznek egymástól a kibocsájtók, hogy valamelyik küld értesítést az egyenlegről, míg mások nem, hanem csak az adott internetes honlapon lehet erről érdeklődni. Esetleg abban is lehet eltérés az egyes kibocsájtóknál, hogy mennyi nap alatt jelenik meg a munkáltató által intézett utalás a munkavállaló számára a SZÉP Kártyához tartozó számlán. Valamint abban is eltérés lehet, hogy az egyes kártyakibocsájtók SZÉP Kártyáit hol fogadják el, és melyiket fogadják el a legtöbb helyen.

Hol lehet kártyát igényelni?

A SZÉP Kártyát csakis a munkáltató tudja igényelni a munkavállaló számára, azoknál a kibocsájtó intézeteknél, akik a kormányrendelet alapján megfelelnek azoknak a feltételeknek, amelyek a kibocsájtást lehetővé teszik. Most MKB-nál, OTP-nél és K&H-nál lehet igényelni Széchenyi Pihenőkártyát. SZÉP Kártyát a munkáltatók az internetes oldalon, amelyet külön erre a célra hoztak létre, valamint a bankfiókokban igényelhetnek. A különbség jelenleg abban a tekintetben található meg az egyes kártyakibocsájtók között, hogy az elveszett, ellopott kártyák igénylését, pótlását, illetve a társkártya igénylését hogyan teszik lehetővé, a saját munkáltató által, vagy a munkavállaló is igényelhet.

Hol fizethetünk SZÉP Kártyával?

Azt, hogy pontosan mely kibocsájtó által kiadott SZÉP Kártyával hol fizethetünk, milyen elfogadóhelyeken, azt az egyes kibocsájtók internetes oldalán találhatjuk meg pontosan, azonban van egy általános lista, amely szerint elfogadóhelyek a következők lehetnek: belföldi szálláshely, vagy utazási iroda, menza vagy étterem, meleg étel esetén büfé, szintén lehet színház, múzeum, vidámpark vagy állatkert is, valamint hajózási társaság, edzőközpont és fitneszterem, de lehet akár lovarda, sípálya, bármilyen fürdő, szauna, szolárium, és fogyasztó-, valamint karcsúsító szalon is.

Ellenőrzi valaki, hogy szabályosan van e használva a SZÉP Kártya?

A megfelelő kormányrendelet alapján a „rendeletben foglalt előírások megtartásának hatósági ellenőrzése a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal hatáskörébe tartozik.”Ezen felül azonban minden egyes elfogadóhelynek kell nyilatkozatot tennie még a csatlakozásakor arról, hogy jogosult a SZÉP Kártya elfogadására, vagyis az ennek megfelelően megfogalmazott rendelet szerint rendelkezik olyan tevékenységgel, amely szükséges ahhoz, hogy a SZÉP Kártyát elfogadja a hatályos rendelet szerint. Ezt egyébként minden egyes kártyakibocsájtó ellenőrizheti a cégjegyzék alapján, és azt, hogy a kártyát valóban rendeltetésszerűen használják, vagyis a megfelelő szolgáltatásokért fizetnek érte, azt pedig a NAV, a Nemzetközi Adó-, és Vámhivatal ellenőrizheti az elfogadóhelyeknél.

Mikor kell megrendelni a SZÉP Kártyát ahhoz, hogy a munkavállaló már a következő havi fizetésekor megkapja azt, vagyis mennyi az átfutási idő?

Az átfutási idő minden esetben a kibocsájtótól függ, vagyis az egyes kibocsájtónkén ez eltérhet, azonban általánosságban elmondhatjuk, hogy 3-4 héttel előtte érdemes elkezdeni az igénylési folyamatot. Ehhez szükség lesz a munkavállalók adat-felhasználási nyilatkozataikra, valamint le is kell gyártani a kártyákat, és még az is szükséges, hogy 2-3 munkanappal előbb megérkezzenek az átutalások.

A munkavállaló honnan tudja, hogy a munkaadó igényelt neki kártyát?

Mivel a munkavállaló nyilatkozatára szükség van ahhoz, hogy a munkáltató számára SZÉP Kártyát tudjon igényelni, ezért már kezdettől fogva tudja. A SZÉP Kártya igényléséhez szükség van a munkavállaló nevére, lakcímére és adóazonosítójára, valahol pedig a TAJ számára is. Ezen kívül az is praktikus, hogyha megadja a telefonszámát és az email címét is. Ezen kívül a munkavállalónak nyilatkoznia kell ezen adatokról, ezért nélküle nem lehet SZÉP Kártyát igényelni.

Milyen adatokat kell a SZÉP Kártya igényléséhez megadni?

Természetesen szükség van a személyi azonosító adatokra, okmányokra, a személyi igazolványra és a lakcímkártyára, valamint ezen kívül szükséges megadni az adóazonosítót is. Ezen kívül néhány kártyakibocsájtó TAJ számot is kér, és mindenképp érdemes megadni legalább egy értesítési azonosítót is, például telefonszámot, vagy például email címet.

Ki lehet társkártya igénylő?

A megfelelő szolgáltatónál a munkavállaló, vagy a munkavállaló kérésére a munkáltató igényelhet. A munkavállaló csakis akkor igényelhet társkártyát, hogyha már rendelkezik egy SZÉP Kártyával, azonban a munkavállaló már akkor is igényelhet, amikor a munkavállaló számára igényel. Vagyis, erre akkor van lehetőség, hogyha a munkavállaló már az alap SZÉP Kártya igénylésekor tudja azt, hogy valamelyik közeli hozzátartozója, családtagja számára szeretne társkártyát igényelni, akkor ezt jelezheti a munkáltatónál, és az már az első igényléskor igényelhet társkártyát is. Azonban minden esetben, a társkártya díját a munkavállalónak kell kifizetnie. A társkártya díja nem lehet több 1905 forintnál, ami 1500 forint+áfa, azonban lehet ennél kisebb ára, és egyes szolgáltatók a verseny miatt akár el is engedhetik a társkártya díját.

Kinek lehet társkártyát igényelni?

Társkártyát a munkavállaló azon közeli rokonának, családtagjának lehet igényelni, aki már elmúlt 18 éves, azaz nagykorú. Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegyzett élettárs, egyenes ágú rokon, testvér, mostoha-, és nevelt gyermek, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő.

Hány társkártyát lehet összesen igényelni?

Annak, hogy maximum hány társkártyát igényelhetünk, nincsen megadva a száma, hiszen akár minden olyan hozzátartozónak kérhetünk, aki jogilag cselekvőképes, azonban a társkártya előállítási díját minden egyes kártya után ki kell fizetni.

Kinek kell fizetni a pót-, vagy társkártya díját és hogyan?

Mind a pótkártya, mind pedig a társkártya díját a munkavállalónak kell kifizetnie. Amennyiben a munkavállaló igényelte a plusz kártyát, akkor a megfelelő összeget neki kell átutalnia a megfelelő pénzintézetnek, azonban hogyha a munkavállaló igényelte a kártyát, akkor ő utalja a banknak az összeget, és a munkavállaló fizetéséből pedig levonásra kerül az összeg.

A SZÉP Kártya terhére ki lehet fizetni a társ-, vagy pótkártyát?

Nem, erre nincs lehetőség, hiszen a kártya díjának a megfizetése nem minősül olyan kiadásnak, amelyre a kártya pénzösszegét lehet költeni.

Mindenkinek kell SZÉP Kártyát kapnia egy munkáltatónál?

Nem, hiszen a munkáltató maga alakíthatja ki azt a rendszert, ami alapján a béren kívüli juttatásokat csinálja. Ugyanakkor mindenképp sokkal praktikusabb a munkavállaló számára, hogyha minden munkavállaló számára egy univerzális cafeteria juttatásformát alkalmaz.

Egy munkáltató csak egy kibocsájtóval köthet szerződést?

Erre nincsen konkrét kikötés, vagyis akár az összes kártyakibocsájtóval köthet szerződést a munkáltató, ezt a saját döntése határozza meg, és azt is ő döntheti el, hogy kínál e efféle választási lehetőséget a munkavállalói számára. A legfőbb szabályozás azonban csupán annyi, hogy egy munkavállaló évi maximális 450 ezer forint összegű kedvezményes béren kívüli juttatást kaphat, a SZÉP Kártyára kedvezményes közteher fizetése mellett, ezt a keretet semmiképp nem lehet túllépni az alszámlák esetében sem a meghatározottól, különben hogyha az egyes alszámlákra vagy összességében a SZÉP Kártyához tartozó számlára utalt összeg nagyobb, mint a meghatározott, azután már nagyobb adót kell fizetni.

Egy munkavállalónak több SZÉP Kártyája is lehet?

Természetesen igen, ez akkor lehet, hogyha például egy személynek több munkáltatója is van, és ezek különböző kibocsájtókkal szerződtek, vagy hogyha munkahelyet váltott, és annál más kibocsájtónál van szerződés, és esetleg akkor is, hogyha a munkáltatója egyszerre több kibocsájtónál is szerződött, és a munkavállaló is több kártyát igényelt. A leglényegesebb, hogy egy munkavállaló évente maximum csak 450 ezer forintot kaphat kedvezményesen a SZÉP Kártyához tartozó számlájára, és a törvények alapján meghatározott limitet nem lehet túllépni, még az alszámlák esetében sem.

Egy munkavállaló két munkahelyről is kaphat juttatást?

Igen, hogyha a munkavállalónak több munkahelye is van, akkor egyszerre több helyről is kaphat juttatásokat.

A munkáltató honnan tudja, hogy a munkavállaló két helyről is kap a SZÉP Kártyára juttatást?

Amennyiben mindkét munkáltatónál ugyanaz a bank van leszerződve, és mindkét munkáltató ugyanarra a SZÉP Kártyára küldi az utalást, akkor a bank küld értesítést a párhuzamos utalásról. Amennyiben viszont két különböző szolgáltatóval állnak kapcsolatban a munkáltatók, akkor leginkább a munkavállalónak kell ezt közölnie.

Mikor, hogyan kaphatjuk meg a kártyát?

Általában a kártya igénylésének leadását követő két hét alatt el is készül a kártya, amelynek az átvételének a módja a szolgáltatótól függ.  Arra minden szolgáltató lehetőséget ad, hogy a munkáltató ossza ki a kártyákat a munkavállalók számára, azonban olyan szolgáltató is van, aki vállalja azt is, hogy személyesen minden egyes munkavállalónak kipostázza a kártyát, azonban olyan is van, ahol csak a bankfiókokban vehető át személyesen a SZÉP Kártya.

Meddig érvényes a SZÉP Kártya?

Minden SZÉP Kártya az elkészüléstől számítva öt évig érvényes, és a kártyára utalt összeg pedig a következő év végéig elkölthető.

Mi lesz akkor, hogyha a munkavállaló munkahelyet vált?

Amennyiben a munkahelynek azzal a szolgáltatóval van szerződése, amely a munkavállaló SZÉP Kártyája is, akkor nem történik semmi, hiszen ugyanazt a kártyát lehet továbbra is használni. Azonban hogyha nem ugyanaz a kibocsájtó, akkor új kártyára lesz szükség, amit ismét ingyenesen kaphat meg, a régi kártyán található összeget pedig a következő év végéig tudja felhasználni. Azonban az új munkáltatót mindenképp kell tájékoztatni az előző munkáltató által utalt összegről is, hiszen a SZÉP Kártya összegét éves elszámolás szinten nézik.

Hogyan értesítik a munkavállalót az egyenlegről, és hogyan akkor, hogyha nincs megadott mobilszám vagy email cím?

Az összes kártyakibocsájtó lehetőséget ad arra, hogy a munkavállaló interneten keresztül, egy erre kialakított személyes felületen ellenőrizze az egyenlegét, és azt is, hogy mire költött eddig. Azonban hogyha például egyéni elérhetőséget nem ad meg, akkor az egyenlegértesítőt is ide küldik el neki. Az interneten keresztül a személyes felületre való belépéshez általában szükség van a SZÉP Kártya számára és egy egyéni azonosítóra is, amelyet minden ügyfél egyénileg kap.

Mit kell tenni, hogyha a kártya megrongálódik, és használhatatlan lesz?

Ilyenkor minden esetben jelenteni kell azt annak a szolgáltatónak az ügyfélfogadásánál telefonon keresztül, ahonnan a kártyát igényeltük, és itt akár új kártyát is lehet igényelni. A kártya pótlása abban az esetben lesz díjtalan, hogyha az ügyfél tudja azt bizonyítani, hogy a kiszállítás közben sérült meg. Azonban hogyha ez nem így van, akkor később majd muszáj lesz a munkavállalónak kifizetnie az új kártya díját, amelynek összege maximum 1905 forint lehet.

Ki felügyeli, hogy mikor jár le a SZÉP Kártya?

Az aktuális kártya lejárata esetén a szolgáltató automatikusan legyártja az új kártyát az ügyfél számára, és el is küldi azt a munkavállalónak, vagy abban az esetben, hogyha a munkáltató azt vállalta, hogy egyénileg osztja ki a kártyákat, akkor a munkáltatónak.

Az alszámlák között van arra lehetőség, hogy átcsoportosítsuk az utalványok összegét?

Nincsen arra lehetőség, hogy az egyes alszámlákról az összeget átcsoportosítsák egy másikra.

Ki határozza meg azt, hogy a munkavállaló melyik alszámlára mekkora összeget kap?

Ezt teljes mértékben a munkáltató dönti el, azonban hogyha szeretné, akkor ebbe bevonhatja a munkavállalót. A juttatást teljes mértékben a munkáltató utalja át, vagyis ő maga határozza azt meg, hogy az egyes alszámlákra mekkora összeget utal át. Azonban ezzel együtt azért is a munkáltató felelős, hogy az egyes alszámlákra utalt összeg ne haladja meg a cafeteria szabályok előírásait erre vonatkozóan.

A SZÉP Kártya igénylésekor kell külön alszámlát nyitni?

Nem, hiszen a SZÉP Kártya igénylésével automatikusan létrejönnek az alszámlák is, amelyekre a munkáltató máris szabadon utalhat.

A munkavállalót értesítik arról, hogyha a számlájára utalás érkezik?

Hogyha a munkavállaló megadott email címet, akkor azon keresztül elektronikus számlát küldenek neki, azonban az egyenleggel kapcsolatos információkat minden egyes kártyakibocsájtó szolgáltató saját webes felületén megtalálhatóak. Itt mindig a személyes menüben kell keresgélnünk, valamint egyes szolgáltatóknál arra is lehetőség van, hogy telefonon keresztül is megnézzük az egyenleget.

A SZÉP Kártyát használhatjuk készpénzfelvételre?

Nem, hiszen a Széchenyi Pihenőkártya egy elektronikus utalvány, amely arra jogosít, hogy az általa megfogalmazott szolgáltatásokat igénybe vegyük, azonban arra nem, hogy készpénzt vegyünk fel általa.

Kártyaelfogadó munkáltatói partner is lehet?

Lehet, azonban ehhez regisztrálni kell mind munkaadóként, mind pedig elfogadóhelyként is.

Muszáj ott partnerré válni, amely intézmény kártyáját szeretné a vállalat elfogadni?

Nem, hiszen egyszerre több SZÉP Kártya kibocsájtóval is le lehet szerződni az elfogadásról is, azonban arra is lehetőségünk van, hogy csak az egyikkel kössünk szerződést a munkáltatói juttatásokról.

Szükséges hogy annál a kártyakibocsájtónál vezessünk számlát, ahonnan a kártyát szeretnénk igényelni?

Nem, hiszen nem feltétele a banki kapcsolat annak, hogy az adott kibocsájtónál SZÉP Kártyát igényelhessünk. A SZÉP Kártya számlákra utalás bármely bankfiókból lehetséges, nem szükséges hogy ugyanattól a banktól érkezzen az utalás.