Mint ismeretes, március 20-ig a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP Kártya) tulajdonosainak száma meghaladta a 355 ezer főt, ami Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint 15 ezer elfogadóhellyel párosult, a SZÉP Kártyákra igényelt összeg pedig 10 milliárd forint volt.
Alig egy hónap alatt azonban több mint 25 ezerrel bővült a SZÉP kártyát birtokló munkavállalók számra, április közepéig ugyanis már 12,800 munkáltató, egészen pontosan 423 ezer dolgozónak biztosította a béren felüli juttatások ezen formáját, így kijelenthető, hogy a korábbi adatokhoz képest az utalványkártya ügyfeleinek a száma közel 20 százalékos növekedést ért el. A Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb jelentései szerint áprilisban a három kibocsájtó pénzintézet már 18,200 elfogadási lehetőséget regisztrált országszerte, a hónap végéig pedig minden egyes a szisztémához csatlakozott bank POS termináljának el kell fogadnia a SZÉP kártyákat.
A SZÉP kártya folyamatos bővülése mellett április folyamán a cafeteria-rendszerrel foglalkozó Cafeteria TREND magazin elkészített egy felmérést, amelyből kiderült, hogy a magyar lakosság által mik azok a felhasználási lehetőségek, amelyek különösen hiányoznak a SZÉP kártyával kapcsolatban. A reprezentatív kutatásból kiderült, hogy a megkérdezettek leginkább uszodai belépőt és mozijegyet vásárolnának még az utalványkártya segítségével a meglévő lehetőségek mellett. A legtöbb javaslat ugyanakkor a sportolási lehetőségeket, valamint a rekreációhoz kapcsolható utazási támogatásokat hiányolta a Széchenyi Pihenőkártya felhasználási területei közül, hiszen nagyon sokan használnák fel edzőtermi belépők, tagsági díjak, de vonat- vagy buszjegyek finanszírozására is.
Április elején kis híján botrányt okozott továbbá a Balabit IT Security által kiadott közlemény, amelyben az informatikai biztonsággal foglalkozó szakemberek szerint a SZÉP kártyán megtalálható pénzmennyiség a normál bankkártyákkal ellentétben sokkal védtelenebb. A biztonsági cég szerint a kártya használatakor kiadott bizonylaton ugyanis minden olyan adat feltüntetésre kerül – név, kártyaszám lejárati dátum –, amely felhasználható lehet egy online tranzakcióhoz. A Balabit IT Security szerint a SZÉP kártyák védelmi rendszere is könnyedén kijátszható, a bankkártyák használatakor ugyanis míg szükségünk van PIN kód használatára, addig az utalványkártya esetében ez a védelem is hiányzik. Ugyan a szolgáltatók igazoltathatják a SZÉP kártya használóját és a kártya hátoldalán lévő aláírás is azonosíthatja a kártya tulajdonosát, de a biztonsági cég szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy az általános bankkártyák esetén sem ellenőrzik ezeket a momentumokat, így várhatóan a SZÉP kártyák esetében sem fogják.
A biztonsággal kapcsolatos kérdésekre a Nemzetgazdasági Minisztérium nem kívánt reagálni, Körtélyessy László miniszteri biztos ugyanakkor elmondta, hogy kártyabiztonság ide vagy oda, a SZÉP kártya rendkívül előnyös lesz a hazai gazdaság számára, hiszen akár 0,2 százalékkal is megnövelheti a GDP-t. A Világgazdaságnak adott interjúban Körtvélyessy László elmondta, hogy mintegy 20 milliárd forintos pótlólagos forgalmat generálhat a turizmusban és a vendéglátásban a SZÉP kártya és legnagyobb előnye, hogy nem lehet vele megkerülni az adózást. A miniszteri megbízott szerint a régi cafeteria-rendszeren éppen emiatt kellett változtatni, mert a legtöbb háztartásban a bért helyettesítette, így azzal megkerülhető lett az adórendszer. Az interjú csúcspontján Körtvélyessy László kijelentette, hogy szerinte hamarosan eljön majd az az idő, amikor a legkisebb falusi vendéglőben is elfogadják a SZÉP kártyát, mint hivatalos fizetőeszközt.
Az Európai Unió ugyanakkor továbbra is vizsgálja, hogy a megújult béren felüli juttatások megfelelnek-e az olyan uniós jogszabályoknak, amelyek a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságáról szólnak. A Nemzetgazdasági Minisztérium eddig még nem adott hivatalos tájékoztatást azzal kapcsolatban, hogy milyen egyeztetések zajlottak az európai illetékesekkel és egyelőre a tárgyalások lehetséges kimenetele sem ismert. Az Európai Unió a SZÉP kártyával kapcsolatban a felhasználás és a kibocsájtás szabályairól szóló feltételrendszerét vizsgálja, míg az Erzsébet utalvány esetében arra a kérdésre vár megnyugtató választ az unió, hogy az utalvány korlátozza-e és, ha igen, akkor mennyiben a közös piacot.
Az Európai Bizottság egyben vizsgálatot indított mindkét cafeteria elem ügyében, aminek kapcsán a nemzetgazdasági tárca bejelentette, hogy amennyiben a kormány nem enyhít az új szisztéma feltételein és nem eszközöl hathatós változásokat, úgy újabb kötelezettségi eljárás indulhat Magyarország ellen, aminek akár súlyos gazdasági vonatkozásai is lehetnek. Egész áprilisban zajlottak – és zajlanak – a tárgyalások az Európai Bizottsággal a SZÉP kártya kérdésében, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint pedig a kormány úgy kívánja formálni a tárgyalás menetét, hogy az új cafeteria-rendszer alapelemei és fő céljai megmaradhassanak, de ugyanakkor az unió is elfogadhassa a mellé kitűzött feltételeket. Ebből arra következtethettünk, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium – korábbi álláspontjai szerint – a kompromisszumért cserébe legalább minimálisan, de átalakíthatja a jelenlegi rendszert. A minisztérium már korábban elismerte, hogy amennyiben az új cafeteria-rendszer így marad, a kormánynak újabb elmarasztaló uniós döntésekkel kell szembenéznie.
A SZÉP Kártya történetében 2012. április 16-a minden kétséget kizáróan egy fontos dátum marad, hiszen ettől az időponttól kezdve már minden egyes elfogadóhelyen és POS terminálon fel lehet használni az igénybe vett szolgáltatások kiegyenlítésére a SZÉP Kártyát, méghozzá attól függetlenül, hogy melyik bank bocsájtotta azt ki. Ha az Európai Bizottság elfogadja a francia pénzintézetek által benyújtott panaszt és szankciókat vet ki Magyarország számára, akkor a jövőben nem csak a kibocsájtással megbízott pénzintézetek, hanem más bankok előtt is megnyílhat a forgalmazási lehetőség. Lehoczky László, az MKB ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az átjárási probléma ezzel ugyan megszűnik, de a SZÉP rendszerét még mindenkinek szoknia és tanulnia kell, ez pedig nem csak a munkavállalókra, a munkaadókra és az elfogadóhelyekre, hanem természetesen a bankokra is vonatkozik majd. Róth Lajos, az OTP vezérigazgatója az esettel kapcsolatban kiemelte, hogy a pénzintézet úgy alakította ki szisztémáját, hogy az rugalmas legyen a SZÉP kártya tulajdonosok, valamint a szolgáltatók számára is, így esetükben nem csak POS terminál, hanem interneten és telefonon keresztül is kivitelezhető a kártyával történő tranzakció.
Körtvélyessy László miniszteri biztos szerint nem volt szükség arra, hogy a három pénzintézetet egy időponttal megsürgessék a döntésben. Az ugyan már korábban látszott, hogy a rendszer összehangolásához szükség van néhány hónapra, de a biztos szerint amennyiben az induláskor feltételként kiszabták volna a pénzintézetek számára a POS terminálok közös elfogadásának gondolatát, akkor ma feltehetően még senki sem rendelkezne SZÉP kártyával.
A POS terminálok egységesítésével egy időben felröppent a hír, hogy a szolgáltatóknak a SZÉP kártyához kapcsolódó 1,5 százalékos jutalék mellett csak és kizárólag akkor van értelme elfogadniuk az utalványkártyát, ha mellé elfogadórendszert is üzemeltetnek. A Napi Gazdaság Online értesülései szerint ugyanis az idegen SZÉP kártya elfogadóhelyeken használt kártyák után 0,3 százalékos jutalék jut az aktuális kibocsájtó pénzintézet számára.
