Balatonakarattya: Balatonakarattyát Veszprém megyében, közvetlenül a festői szépségű Balaton partján találhatjuk meg. Megközelíthető vasúton a Székesfehérvár- Balatonfüred- Tapolca vonalon vagy a 71-es főút irányából. Ha Budapest felől érkezünk Akarattyára, akkor innen pillanthatjuk meg először a meseszép, tengert idéző panorámával rendelkező balatoni tájat.
Kilátás nyílik innen délnyugati irányban a szép Tihanyi-félszigetre is. Balatonakarattya települése közigazgatásilag Balatonkeneséhez tartozik. A község, e két település egyesítéséből keletkezett, lakossága 3870 főre tehető. Igazi üdülőtelep működik itt a több mint 5000 nyaralóval és hétvégi házzal tarkított területen. Akarattyát már a rómaiak is kedvelték, több sírt is felfedeztek a zsidótemető fölött. Később a rómaiakat elűzték a népvándorló hunok, gótok és avarok. Utóbbi népek itt tartózkodásának emlékét a Veszprémi Múzeum őrzi.
A település 1828-ban alakult ki véglegesen, a Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesületének alapítói által. Az egyesület jelenti Balatonakarattya múltját és jelenét egyaránt. A településen állt egyik híres írónk háza is. Kodolányi János kezdetben csak nyaranta lakott itt, majd később már állandó lakhelyévé vált a település. Számos híres művét Akarattyán vetette papírra.
Többek között itt született meg az Én vagyok című műve és az Emese álma című regény-ciklus is. Balatonakarattya központjában emlékművet találhatunk, amely nem más, mint egy kidőlt fa. Ez a fa több mint 400 éves volt, a Rákóczi-Szilfa nevet viselte. A tavon halászóknak ez az öreg fa jelölte meg Somogy és Zala vármegye határvonalát. Nevét Rákóczi fejedelemről kapta, mivel a legenda szerint az uralkodó ehhez a fához kötötte ki a lovát. A fa az 1968-as évben korhadásnak indult, majd 1987-ben még utoljára kizöldült, ezután kidőlt.
