Békéscsaba Békés megye székhelye, és egyben kulturális, gazdasági-földrajzi, és regionális székhelye is egyben SZÉP Kártya elfogadóhelyekkel. Annak ellenére, hogy megyeszékhely, nem tekinthető óriási méretű városnak még haza szinten sem, európai vonatkozásban pedig egyenesen kisvárosnak tekinthető mérete miatt elsősorban.
Békéscsaba Magyarországon a 16. legnagyobb népességgel rendelkező város, de egyben a Békéscsabai kistérség és a Viharsarok központja is. Békéscsabát a történelem során először 1332-ben említik meg írásban, és a történelem során a török idők alatt a város szinte teljesen elpusztult, és a későbbi idők folyamán telepítették újra teljes mértékben új lakossággal. Békéscsabát nagyon sokáig azzal a jelzővel illették, hogy „Európa legnagyobb faluja” , azonban ez mára már nem mondható igaznak, hiszen a település már rendezett, és városias lett külsőleg és igazgatásilag egyaránt, elhagyva régi, falusias jellegét. Békéscsaba turisztikai szempontból nemcsak a nevezetességei miatt, hanem a gasztronómiája miatt is elhíresült, és sokak által felkeresett város lett az utóbbi időkben. A manapság hungarikumnak számító csabai kolbász, és az erre az alapokra lefektetett gasztronómiai fesztivál is évről-évre nagyon sok érdeklődőt vonzz a városba. A Csabai Kolbászfesztivál 1997 óta minden évben megrendezésre kerül itt, Békéscsabán, három napon át tart, és ez idő alatt a városban körülbelül 70 ezer ember is megfordul. Békéscsabán a gasztronómiai fesztivállal egy időben egy másik, kifejezetten csabai fesztivált, az ország leglátogatottabb sörfesztiválját is megrendezik. A Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé egy 5 napon keresztül tartó rendezvény, amely turisták ezreit vonzza a városba évente, 2001 óta.