Gyenesdiás Zala-megyében, a Keszthelyi kistérségben található nagyközség, amely a Balaton északi partján, és a Keszthelyi-öböl északi partrészén fekszik.
A szép Gyenesdiás történelmét illetően, az első feljegyzések az újkőkorból valóak, de az első századból is vannak római, majd avar maradványok, leletek, valamint egész Európa szerte itt találták meg az első avar kori sírt. A jelenlegi Gyenesdiás északnyugati határában régen egy Faludnak nevezett kisebb település helyezkedett el, amely a 11. században jött létre, és valószínűleg az itt épült első templom pedig 1333-ból való volt, ekkor említik meg először írásosan is a települést. Az akkori települést sokáig Keszthelyhez kötötték, és valóban sok birtokos család tulajdonában állt az évek során. 1696-ben Falud térségében, a szőlőshöz közel, egy új, kisebb település jött létre, Gyenes, így a két kis falu egészen a 18. század végéig családi birtokok voltak. Később, az 1820-as évektől kezdődően már úgynevezett hegyközség lett a falukból, majd nem sokkal később ismét feltűnt egy új település, Diás is, amely 1840-ben egyesült, így létrejött Gyenesdiás, amelynek lakosai máig is a mezőgazdaságból tartották fenn magukat. 1945-től kezdődően fontosabb fejlődési szakaszon ment keresztül a település, és tíz évvel később pedig megépült az első strandfürdő, ahonnan pedig már a turizmus is aktívvá vált a településen. Ekkortól kezdődően a település főbb megélhetési forrását az idegenturizmus tette ki. A településen számos említésre méltó nevezetesség található, olyanok mint a szép Magyarországi Evangélikus Egyház, a Festetics-kilátó, a Nagymező, a Vadlánlik, a Kerámiaház, az Antikkályha magángyűjtemény, a Darnay-Dornyai Boronapince, vagy akár a Pásztorház és még sorolhatnánk.