Szeged városa hazánkban a harmadik legnagyobb város, és egyben Csongrád megye székhelye is, emiatt számtalan SZÉP Kártya elfogadóhely található itt. A Dél-Alföldön a Tisza és a Maros találkozásánál fekszik, népessége mintegy 170 ezer fős. Tőle nem messze északra található a Fehér-tó, és Szeged az ország legmélyebben fekvő városa.
A szép város területén már az újkőkor ideje óta élnek emberek, de a legelső írásos említése csak 1183-ból való. Szeged Nagy Lajos király uralkodása alatt hatalmas mértékben fejlődött, és igen hamar, 1498-ban városi rangot is kapott. Egy időre elvesztette eme rangját, de a török idők után, az 1700-as években ismét visszakapta, és ezután külön címereket is kiérdemelt. A város történelmében igen nagy jelentőséggel bír az 1879-es árvíz, amely Szeged történelmében, és a mai város képének kialakulásában is igen meghatározó esemény volt. Mivel az árvízben elpusztult az épületek nagy része, ezért Szegedet teljesen újjá kellett építeni, és valójában a mai arculatát is akkor kapta meg igazán a város. 1962-ben lett megyeszékhely, és ekkoriban folyamatosan vált az ipar, valamint a kereskedelem egyre inkább kiemelkedő központjává a területen. Szegedet ma úgy emlegethetjük, mint az ország élelmiszerközpontját, de fontos egyetemváros és kulturális értéke i is jelentősek. Az ország legjobb minősítésű egyeteme, a Szegedi Tudományegyetem itt található, és turisztikai szempontból is igen jelentős ez a város. Megannyi látványosság ával, műemlékével, és épületeivel, valamint évről-évre a rendezvényeivel több ezer turistát vonzz magához, például a Szegedi Szabadtéri Játékok rendezvénysorozatra évente minimum több ezer turista látogat el az ország különböző részeiről.