Egészen pontosan egy évvel ezelőtt, 2011 tavaszán derült fény hivatalosan is arra, hogy a kormány sok egyéb más mellett a hazai cafeteria-rendszert is alaposan módosítani fogja. A bejelentést Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára ejtette meg, aki már akkor megerősítette, hogy a béren felüli juttatások egyik formája a SZÉP kártya lesz, amely elsősorban a belföldi szálláshely-szolgáltatás piacának fellendítésére szolgál majd.
A kormány akkor még csak terv szintjén rebesgette, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya (vagy Széchenyi Pihenőkártya) segítségével a vendéglátás, valamint a gyógy- és fürdőszolgáltatás is igénybe vehető lesz. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az utóbbiak közül éppen a vendéglátás, pontosabban a meleg étkezés az, ami a SZÉP kártya elsődleges vonzerejét jelenti.
Szatmáry Kristóf az új cafeteria-rendszer bejelentésekor már kiemelte, hogy a kártyával igazán 2012 elejétől lehet számolni, ezzel együttesen 2012. december 31-ig az eddig nagy népszerűségnek örvendő (de drága fenntartási költségekkel járó) Üdülési Csekket kivezetik a piacról. A SZÉP kártyáról már egy évvel ezelőtt tudtuk, hogy a struktúrája és koncepciója hasonló lesz az Üdülési Csekkhez, azonban olcsóbb és átláthatóbb lesz (illetve nehezebb lesz vele trükközni, pl. eladni), mindezek mellett pedig a munkáltatóknak, a dolgozóknak és az elfogadóhelyeknek is jobb lesz, hiszen előbbieknek nem kerül külön pénzbe a kártya igénylése, utóbbiaknak pedig mindössze 1,5 százalékos jutalékkal kell számolniuk a kártya esetében (az Üdülési Csekk jutaléka 6 százalékos terhet jelentett az elfogadóhelyek számára).
2011. június közepén a kormány újabb módosításokat hajtott végre a SZÉP kártyával kapcsolatban, ami elsősorban a társkártyák igénylésének feltételeire vonatkozott. A Magyar Közlöny akkori számából megtudtuk, hogy a társkártyák igénylése 1500 forintos felár ellenében lehetséges, ugyanakkor segítségével családunk is igénybe veheti saját béren felüli juttatásunkat. Érdekesség, hogy ekkor még a kormány 300 ezer forintban maximalizálta a dolgozóknak SZÉP Kártyán adható béren felüli juttatások összegét, amit később 450 ezer forintra módosítottak.
MKB, OTP, K&H SZÉP Kártya
A SZÉP kártya életében a következő mérföldkő 2011. július első napjaiban volt, az OTP bank ugyanis jelképesen ekkor adta át az első SZÉP kártyát, amit az elkövetkezendő hetekben több ezer követett, később pedig már arról számolt be az OTP, hogy 75,000 plasztikkártya került ki a munkavállalókhoz. Az OTP volt az első hazai pénzintézet, amelyik elérhetővé tette a SZÉP kártyát, később mellé csatlakozott az MKB és a K&H, akik azóta sem tudták ledolgozni hátrányukat. Szintén 2011 júliusában történt még, hogy az OTP bejelentette, a SZÉP kártyával immáron több elfogadóhelyen is tudunk fizetni, ami az akkori ígéretek szerint 2012 elejére megsokszorozódik majd (ez így is történt).
2011 szeptemberében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter megerősítette, hogy 2012. január elsejétől alaposan kibővül a SZÉP kártya rendszere. A kormány ekkor jelentette be hivatalosan, hogy a kibővítést célzó javaslat szerint a SZÉP kártyához három, teljesen elkülönülő alszámla tartozik majd, de megnövelik a munkáltatók által adható éves keretet is. A részletekből kiderült, hogy az éves keretből szálláshelyekre 225 ezer forint, meleg étkezésre 150 ezer forint, rekreációs szolgáltatásokra pedig mintegy 75 ezer forint áll majd a dolgozók rendelkezésére. Az ősz első havában a Népszabadság megszellőztette, hogy a SZÉP kártya miatt nem lehet majd béren felüli juttatásból internet szolgáltatást fizetni, ellenben a lakbértámogatás valamilyen formában beletartozik majd a SZÉP kártya felhasználási körébe. Erről pontos és hivatalos részleteket azóta sem közölt a kormány.
Szeptember végén újabb fordulópont következett be a SZÉP kártya történetében, a K&H bank ugyanis bejelentette, hogy ők is szeretnének csatlakozni a Széchenyi Pihenő Kártya piacához, így októbertől egy újabb pénzintézet kezdte meg a kis-, és középvállalkozói, a vállalati, illetve a kártyaelfogadói ügyfél-tájékoztatást, amit novemberben az első kibocsájtott K&H bankos SZÉP kártya követett. Ezzel beigazolódtak azok az információk, miszerint az OTP és az MKB mellett a K&H lehet a harmadik olyan pénzintézet, amelyikkel számolni kell a SZÉP kártya piacán.
A Széchenyi Pihenő Kártya gazdaságra gyakorolt előnyeiről és hátrányairól tavaly ősszel hallhattunk első ízben komolyabb kalkulációkat. Mint az akkori elemzésekből kiderült, ha az újragondolt cafeteria-rendszer az addigi formájában megvalósul és a kormány tervei is bejönnek, akkor az nagyon pozitívan hat ki a hazai gazdaság teljesítményére (a multiplikátor hatás miatt a GDP is nőhet). A korábbi papír alapú cafeteria utalványokat forgalmazó vállalatok ezzel egyidőben aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a SZÉP kártya vajon át tudja-e venni teljes egészében az étkezési utalványok (és egyéb utalványok) szerepét. Amennyiben ugyanis ez nem történik meg, akkor az 100 milliárd forintos vásárlóerő-csökkenést eredményezhet 2012-ben, ami 20 milliárd forintos adókiesést hozhat az költségvetés számára.
Tavaly novemberben tovább erősödtek a negatív vélemények a SZÉP kártyával kapcsolatban, hiszen a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége bejelentette, hogy a bevezetése óta még alig találkoztak olyan vendéggel, aki Széchenyi Pihenő Kártyával szerette volna rendezni számláját. A Nemzetgazdasági Minisztérium erre reagálva kijelentette, hogy mindez azért lehetséges, mert egyelőre még elenyésző mennyiségben került forgalomba a kártya alapú béren felüli juttatás, ez azonban 2012-ben dinamikus mértékben növekedni fog.
A minisztériumnak igaza volt, ugyanis az OTP 2012 januárjában közzétette: egyre több munkáltató döntött úgy, hogy SZÉP kártyát biztosít alkalmazottainak, januárban ugyanis már több mint 2,000 munkáltatóval kötött szerződést a bank.
A legutóbbi információk szerint a SZÉP kártya kezdi beteljesíteni a kormány által hozzá fűzött reményeit, hiszen valóban egyre szélesebb körben terjed el az új cafateria-rendszer, márciusban például már közel 12,000 elfogadóhely volt az országban, 9 ezer munkáltatóval kötöttek szerződést a bankok és a hónap végére már több mint 355 ezer SZÉP kártya került hivatalosan is forgalomba.
