Idén is óriási érdeklődés kíséri a mohácsi busójárás programjait, a vasárnapi rendezvényekre, így a busók dunai átkelésére, a főtéri felvonulásra, illetve az esti máglyagyújtásra ugyanis több ezren voltak kíváncsiak az elmúlt napokban.
Szekó József, Mohács városának polgármestere a vasárnapi busó-avatáson mondott beszédében kiemelte, hogy a látogatók számát tekintve ismét sikerként könyvelhető el a tavaszköszöntő rendezvény. A polgármester kiemelte, hogy mióta az UNESCO 2009-ben a busójárást felvette az emberiség szellemi kulturális örökségeinek listájára, azóta nem csak az egyik legnépszerűbb magyar népszokás, hanem Mohács városa is nemzetközi ismeretséget szerzett, aminek köszönhetően egyre több látogató kíváncsi a rendezvényre.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter beszédében arról hallhattunk, hogy a busójárás a magyarság egyik legfontosabb hagyománya, amelyet méltán nevezhetünk hungarikumnak. A miniszter úgy látja, hogy Mohácson évről-évre egyre többen ismerik fel a hagyomány lényegét és bújnak maskarába, ami jó példája annak, hogy a magyar emberekben megvan az erő és az akarat az értékek megőrzésére.
A kijelentést jól példázza, hogy a busójárást idén mintegy 800 busó és 200 más jelmezt viselő felvonuló képviselte. A múlt héten csütörtökön, a farsangi készülődéssel megkezdődött és a húshagyó keddi koporsóégetéssel záródó busójárás az idén harminc helyszínen, mintegy 70 programot, köztük zenés és táncos eseményeket is tartalmaz.
A baranyai horvátok által meghonosított fesztivált egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a tradíció gyökerei a török megszállás idejébe vezethetők vissza, amikor őseink a törökök elől Mohács szigetére menekültek, hogy ott busónak öltözve, ijesztő álruhákba bújva visszatérjenek a babonás törökökhöz, akik az ijesztő maskaráktól megrémülve elmenekültek a városból.
