Változhat a SZÉP Kártya rendszere

VN:F [1.9.21_1169]
Rating: 3.3/5 (3 votes cast)

Egyáltalán nem teltek eseménytelenül a SZÉP Kártya szempontjából 2012 májusának utolsó, illetve június első napjai, hiszen a kormány bejelentette, hogy alaposan átnézi a Széchenyi Pihenőkártyával kapcsolatos azon visszajelzéseket, amelyek a működés és gyakorlatban történő bevezetés óta érkeztek módosító javaslatok formájában.

Matolcsy György az új cafeteria-rendszer legnépszerűbb elemével kapcsolatban bejelentette, hogy a javaslatok átgondolását és mérlegelését követően egyáltalán nem zárható ki, hogy az utalványkártya felhasználásának szabályairól szóló kormányrendeletet alapos módosításoknak vetik alá.

A magyar Országgyűlés hivatalos honlapjára felkerült nyilvános levél alapján – amelyet Nógrádi Zsolt képviselő fogalmazott meg – az a kérdés vetődött fel, hogy a kormány vajon mikor szándékozik úgy megváltoztatni a SZÉP Kártyával kapcsolatos feltételeket, hogy az egyszerű fizetőeszközként is funkcionálhasson? (Érdekesség, hogy Nógrádi már hetekkel korábban is megfogalmazta kétségeit a kártya felhasználhatóságáról, ám azt később visszavonta.)

MatolcsyMatolcsy György a feltett kérdéssel kapcsolatban kijelentette, hogy a módosítások biztosnak tekinthetők, ám ennek részletei még mindig tisztázatlanok. Ami ezekben a percekben elképzelhető, hogy a kormány meg fogja vizsgálni az idegenforgalmi adó SZÉP Kártyával történő megfizetésének lehetőségét is.

A miniszter mindemellett elmondta, hogy április végén már jóval több, mint félmillió ügyfél – egészen pontosan 555 ezren – igényelte az utalványkártyát és egészen a hónap végéig 530 ezren már át is vehették saját SZÉP Kártyáikat. A munkaadók közül májusig már 15 ezren gondolták úgy, hogy ilyen formában biztosítanak béren felüli juttatásokat a dolgozóknak – immáron 28 milliárd forintot töltöttek fel a dolgozók alszámláira –, a három kibocsájtásért felelős pénzintézet pedig összesen már 23 ezer elfogadóhellyel bírt.

Matolcsy György mindehhez hozzátette, hogy a SZÉP Kártya – elsősorban az elektronikus formátumnak köszönhetően – egy lényegesen praktikusabb, modernebb és egyszerűbb fizetési eszköz, mint korábban az Üdülési Csekk volt, a 1,5 százalékos jutalék miatt pedig még olcsóbb is elődjéhez képest. A SZÉP Kártya rendszerét mindemellett a kormány erre elkülönített bizottsága folyamatos finomhangolásoknak veti alá, amit a visszajelzések és észrevételek alapján végeznek el, hogy az új cafeteria-rendszer előnyei még inkább kidomborodjanak.

A kormánynak ugyanakkor nem csak az országon belüli elégedetlenségekkel, illetőleg finomhangolásokkal kell szembenéznie az utalványkártyával kapcsolatban, hiszen az Európai Unió eljárást indított a magyar állammal szemben, méghozzá azért, mert a SZÉP Kártya legtöbb feltétele már alapjaiban kizárja többek között azokat a vállalkozásokat, amelyek külföldi kézben vannak. Az unió indoklása volt még az eljárással kapcsolatban, hogy a kártyakibocsájtóknak vajon miért kell minden esetben banki háttérrel is rendelkezniük, miért nem lehetnek egyszerű, a plasztikkártya kibocsájtására alkalmas vállalatok vagy az állam által létrehozott cégek?

A Nemzetgazdasági Minisztérium egyelőre még nem tett érdemi lépéseket azzal kapcsolatban, hogy rendezze újabb nézeteltéréseit az európai közösséggel, de kijelentették, hogy nem tartják megalapozottnak a vádakat, ettől eltekintve mégis nyitottak arra, hogy az eljárásban felrótt feltételeket megváltoztassák.

Május utolsó napján napvilágot látott továbbá egy friss és reprezentatív kutatás, amelyből kiderült, hogy a tavalyi évhez képest megduplázódott azoknak a munkaadóknak a száma, akik nem akarnak vagy nem tudnak – ez nem derült ki egyértelműen a felmérésből – béren felüli juttatással szolgálni dolgozóiknak. Megtudtuk továbbá, hogy azok a cégek, akik adnak is cafeteriát a munkavállalóknak, azok is alaposan meghúzták a nadrágszíjat és többségük lényegesen kevesebb pénzt szám erre a célra. A SZÉP Kártyák ugyanakkor ettől függetlenül is kiváló fogyást produkáltak, egyre több dolgozó rendelkezik a plasztik-utalvánnyal, amely a legoptimistább számítások szerint még június végén eléri a 600 ezres álomhatárt, év végére pedig megközelítheti akár az egymilliót is.

Mindezek ellenére az OTP Bank korábban lényegesen pesszimistább volt a SZÉP Kártya kérdéskörében, egy tavalyi nyilatkozatukban ugyanis még arra esküdtek, hogy a kártyák száma év végig talán eléri majd a 400 ezret; ennek ellenére ma már a félmilliós álomhatárt is átlépték a forgalomba hozott Széchenyi Pihenőkártyák, amelyek elemzők szerint egyre nagyobb és nagyobb népszerűségnek örvendenek, a nyári szezon beköszöntével pedig meg is mutatják meg erejüket a hazai piacon.

A magyar turizmusnak szüksége is lenne erre a bizonyos erőfitogtatásra, hiszen a Magyar Szállodák és Éttermek szövetsége szerint az iparág még mindig nem tért magához a recessziót követően, a helyzet pedig olyannyira súlyos, hogy a szállodaipar fejlődésének kilátásai egészen egyszerűen bizonytalanok. Az utazási irodák szövetsége szerint az elkövetkezendő egy-két esztendőben a legoptimistább jóslatok szerint is maximum stagnálás várható az itthoni turizmusban, emelkedés és fejlődés azonban nem.

A szövetség azonban ettől függetlenül is pozitívan tekint a jövőbe, a szálláshelyek iránti belföldi kereslet esetében ugyanis komoly növekedést idézhet elő a SZÉP Kártya elterjedése, hiszen bár már jelenleg is 550 ezer utalványkártya került kibocsájtásra, az első negyedévben még nem volt érzékelhető piaci jelenlétük. Mindezt alaposan alátámasztja a Magyar Szállodák és Éttermek szövetségének közel 50 szállodát érintő, ezáltal pedig igencsak reprezentatív felmérése, amelyből megtudtuk, hogy a januártól egészen márciusig terjedi időszakban a SZÉP Kártya és az Üdülési Csekk együttes forgalma is 33 százalékkal volt kevesebb, mint az elmúlt évek során. A szállodaszövetség szerint azonban pozitív változás várható a nyári szezonban, a melegebb hónapokban ugyanis azt remélik, hogy már valóban megmutatja erejét a Széchenyi Pihenőkártya és pozitív irányba lendíti a mérleg nyelvét.